2014. augusztus 26., kedd

Ez a nyár is elszaladt...

Augusztus vége van...
.... Mindjárt itt a suliii... ,meló :-)

Képzeljétek, tegnap volt pontosan 1 hete, hogy ismét voltam Pesten. Kontrollon is. Majd mesélek valamelyik nap... Lehet már holnap!

Jaj, tegnap nagyon rosszul voltam délután...

Kb. félévente, ha eszek hamburgert, de szerintem a tegnapi eset után nő ez még több időre is... Vagy max. csak házit, de egy darabig biztos azt sem, mert most eléggé elment az étvágyam tőle!
Visszajött.... :-( Pedig jól esett...
Nagyon vigyázzatok az ilyen kajákkal, éttermekkel, gyorsétkezdékkel ! Mindent megtesznek azért, hogy nyereségük legyen abból, amit Ők már kidobnának...
Egyébként is ritkán eszek ilyen ételeket, de tegnap kifejezetten megkívántam. Nem kellett volna...
Néha nem tudok parancsolni magamnak..

... Úgyhogy tegnap kicsit szomorú voltam, hogy mindig van valami bajom...
Le is gyengültem picit, úgyhogy úgy döntöttem ma korábban lefekszek, és szerintem be is alszok.

De ettől függetlenül vannak szép dolgok is az életben... A rossz után mindig jön valami jó, ezt ne feledjétek! :-)

Nah... folyt.kövii.

Szépséges álmokat, jó éjszakát 

C. 






2014. augusztus 3., vasárnap

Álom, vagy valóság...


Most itt az elején szeretném leszögezni, hogy nem bolondultam meg, csupán csak... az álmok néha furcsaságokat tudnak produkálni : D 

Elég szakaszos alvásom volt az éjjel... Estefelé elnyomott az álom már 9 óra körül, ami nagyon érdekes, mert sosem szoktam ilyen tájt még álmosodni... Küzdöttem, hogy ki tudjam kicsit későbbre tolni, mert biztos voltam benne, hogy ha 9kor alszom, akkor reggelig még tuti felébredek. És így is lett... 11 körül felébredtem, nagyon melegem volt... (4.-en lakom, és nyáron, főleg eső után borzasztóan fülledt tud lenni a levegő... De jó is lenne egy kis családi ház ! ...)
No, és aztán jártam egyet a lakásban, nem sokkal utána megint visszaaludtam... hajnal 3 óra felé ismét felébredtem! :D Addigra azért már kicsit kellemesebb lett az idő, Anya is fent volt még (keresztszemes újságokat böngészett - Fürge ujjak - , ez is mániája, a retro cuccok gyűjtése mellett...)
Jaj, a retroságok... Felnézek a levelezésembe és látom, hogy mit intézkedik mindig... Most például egy kacat csomagot akart átvenni Pesten, kacatokért cserébe... De aztán átbeszéltük, hogy az ilyenek felejtősek. Egyébként, igen.. be kell, hogy valljam, sok szép dolgot vett már meg, ami aztán nekem is nagyon megtetszett... A konyhánkban például nagyon szép porcelánok vannak, pöttyös kávéskészlet, régi fűszertartó, stb.. Mikor mutogatta, hogy ezt meg azt megveszi nem nagyon rajongtam érte, de mikor már itt van, és elrendezzük őket, akkor már nekem is bejön. :-) 

Sok dologgal úgy vagyunk egyébként, hogy mutogatja nekem Anya: 

 - Nézd csak, ehhez mit szólsz ? 
 - Hát nem tudom, nem tetszik

 ... Pár nappal később..

 - Nah, ezt mégis megveszem, hidd el nagyon szép lesz
 - Jaj, tényleg jó... Igen, vedd meg ! 

Szóval így segít ráeszmélni, hogy tényleg jó az ízlése! (na, meg az enyém is...)

És akkor ott tartottam, hogy elkezdtünk főtt kukoricát enni, mivel én alvás előtt nem vacsiztam - nem voltam éhes.. -, és nagyon jól esett. Különösebben nincsen bajom tőle, bár egy kicsit felfújt, azt hiszem... De néha belefér. 
Mondjuk azért lehet, hogy a hajnali étkezések nem a legjobbak, dehát akkor kell enni, amikor az ember éhes, és amit kíván :-) Szerencsére azért ilyen nem sűrűn van.

Na most akkor már gondolkodtok, hogy ezek alapján miért is lennék bolond, mi? :-)))

4 óra felé visszaaludtam még, és valószínűleg akkor álmodhattam, amire reggel még jól emlékeztem. Valamennyire még most is.

Az orvosommal álmodtam... Bár, én már nem is tudom, hogy az orvosom-e, vagy sem, vagy egyáltalán van-e jelenleg orvosom...
Bonyolult egy történet, még én sem értem, akkor nem hogy Ti... Röviden annyi, hogy egy férfi gasztrósom van (volt?) már jó pár éve, de mióta ig. helyettes lett, már nem nagyon vizsgál... Ezért IS kértük az orvos váltást, de a másik gasztrós doki (a másik épületben) meg nem akar elvállalni... Ez is furcsa egyébként. Szóval, most valami doktornőnek lettem a betege, elvileg.

Múlt pénteken voltam ugye, időpontot is adtak - nem a doktornőhöz, hanem a dokihoz.. -, csak azt nem tudom, hogy vajon Ő erről akkor most tud? Vagy majd lecsesz, hogy hogy merek mégis őhozzá vissza menni, ha már másik orvost kértem? 

Nagyon komplikált ügy... Ezért én már keresgéltem, találtam is a tavasszal még egy tök szimpi orvost, csak az a baj, hogy Kecskeméten van.  
Írtam is neki levelet, nagyon kedvesen visszaválaszolt - ellentétben az én orvosommal, akinek a titkárnője (?)  még le is cseszett, hogy hogy merek én írni... -, és mondta, hogy fogad, csak beszéljünk meg egy időpontot, és döntsem el, hogy megéri-e nekem a sok utazás egy vizsgálatért.
Szerintem jobban megérné utazni valamivel többet, egy jó orvosért, mint kevesebbet olyan orvosokért, akiknél még az is bizonytalan, hogy megvizsgálnak-e....

No, és úgy tűnik, hogy a tudatalattim is érzékeli a döntésképtelenségemet, ezért még éjjel, álmomban is foglalkoztat a dolog :-)
Nehéz ezt úgy leírni, hogy ne nevessetek ki, vagy ne nézzetek dilisnek :-D 
Deee...szóval, beszélgettünk, ültem vele szemben, és sokkal ráncosabb volt, már öregebb, meggyötörtebb. És sírt.. Mondta, hogy sajnálja ami velem történt tavaly, és hogy mennyit szenvedtem... (Ekkor olyan furcsa érzés kavargott bennem, alvás közben, hogy kérdeztem magamtól.. Megbánja bűneit? Pont most amikor orvost akarok váltani? :-D Most akkor mit csináljak?)
Murphy törvénye, hogy egy ideig nem keres a kutya se, majd pedig egyszerre többen is. És ez így van párkapcsolatban is, gondokkal is, meg úgy mindennel.

De nem alapozhatok egy álomra. Nyilván, az orvosom nem bánta meg bűneit, és nincsen lelkiismeret furdalása az miatt, hogy lehetséges, hogy miatta kerültem tavaly oda, ahova... Valószínűleg teljesen hidegen hagyja a dolog.

Én hiszek az ilyen ezoterikus dolgokban, és ilyenek után is keresem a jeleket... Aztán lehet, hogy semmi köze hozzá, de mégis.. Lehet, hogy az élet pont akkor akar nekünk üzenni, amikor nem is sejtenénk.. 

Naháát... képzeljétek el, mikor nekiálltam írni, arra számítottam, hogy pár sorban el tudom mondani, amit akarok, de mindig eszembe jut még valami, amit muszáj megosztanom... Nem egy valaki mondta már, hogy milyen sokat tudok beszélni, és hogy fogjam már be! 

Tanulság: Az élet mindig két (vagy több) lehetőséget ad, és nekünk választanunk kell. Szerencse kérdése, vagy éppen a sorsszerűség előre eldöntött lépései alapján ( a sorsunk előre meg van írva ) az útkereszteződéseknél mindig rájövünk, hogy jó úton indultunk el, avagy sem. 
Mindig választatnunk kell, minden nap, akár minden órában, percben. Mi alakítjuk az életünket, mi döntünk gondolataink, érzéseink, hozzáállásaink felett! Csak rajtunk múlik...

Kívánom, hogy a Ti döntéseitek meghozzák számotokra a sikert, békét, és boldogságot! 

(közben a nap is kisütött, reggel még esett... ilyen egy időjárást!)

Jaj, most még az jutott eszembe a blogbejegyzésem címéről, hogy van egy ilyen szám, Sláger Tibótól is ! Hi hi hi... Anyának nagyon bejön a hapsi :-) Hát igen, nem rossz... 


Nah, fogjátok le a kezemet, mert annyit írok, hogy a későbbiekben nem lesz majd miről ! (Hát ez egyébként aligha elképzelhető... ;)

Peace & Love ♥ 

xoxo: C.